"A vegetarianizmus a lélek építésére szolgál, nem a testére."
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lélek. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. augusztus 25., csütörtök
2011. február 4., péntek
2011. február 2., szerda
2010. december 30., csütörtök
Újévre
Merj harcolni az álmaidért, a szerelemért,
merj letérni a megszokott útról.
Figyeld az élet rejtett csodáit, az apró jeleket,
s találd meg az utad, Isten útját.
Csak a szívedre hallgass, és akkor nem érhet baj.
Merd otthagyni az embert, aki voltál, azért,
hogy azzá válhass, aki igazán te vagy!
.
.
2010. december 19., vasárnap
Mostanság újra sokat olvasom. Nem is tudom, hogy telhetett el ennyi idő könyvek nélkül. Olvasgattam ezt-azt, de nem a régi intenzitással. A megszokott védikus irodalom mellett jelenleg Paulo Coelho könyveket falatozom.
Most éppen A zarándoklat c. irományt...
" - Az út, amelyen jársz, az erő útja, és csak az erő gyakorlatit fogod megtanulni. Az utazás, melyet korábban tortúrának éreztél, mert csak a megérkezésre gondoltál, mostantól örömtelivé válik, a felfedezés és kaland örömévé. Ezáltal nagyon fontos dolgot fogsz táplálni: az álmaidat. Az ember sosem szűnik meg álmodni - folytatta. - Az álom a lélek tápláléka, ahogy az élelem a test tápláléka. Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk, és Agapé nem jár át bennünket. Rengeteg vér áztatta már a mezőt Agapé szeme előtt, s ott zajlottak a reconquista legkegyetlenebb csatái. Hogy kinek van igaza, kinél az igazság, nem fontos; a fontos azt tudni, hogy mindkét fél a Nemes Harcot harcolja. A Nemes Harc az, amelyet azért vívunk, mert a szívünk diktálja. A hősi korszakokban, a kóbor lovagok idejében ez könyű volt, sok terület várt meghódításra és sok teendő megoldásra. Manapság azonban a világ nagyot változott, és a Nemes Harc a csatamezőkről áttevődött önmagunkba. A Nemes Harc az, amit álmaink nevében vívunk. Amikor az álmok teljes hevességükkel törnek ki belőlünk - ifjúkorunkban -, nagyon merészek vagyunk, de még nem tudunk harcolni. Aztán mire rengeteg erőfeszítés után megtanultuk a harcot, már nincs meg bennünk ugyanaz a bátorság. Emiatt magunk ellen fordulunk, és saját magunkkal harcolunk, és önmagunk legádázabb ellenségévé válunk. Kijelentjük, hogy álmaink gyerekesek, nehezen megvalósíthatók, vagy annak eredményei, hogy nem ismerjük az élet realitásait. Megöljük az álmainkat, mert félünk megvívni a Nemes Harcot.
[...]
- Az első tünete annak, hogy megöljük az álmainkat, az időhiány - folytatta Petrus. - Azoknak a nagyon elfoglalt embereknek, akiket életemben ismertem, mindig jutott idejük mindenre. Azok, akik semmit nem csináltak, mindig fáradtak voltak, nem tudtak számot adni még arról a kevés munkáról sem, amelyet el kellett volna végezniük, és szüntelenül panaszkodtak, hogy a nap túlságosan rövid. Valójában ezek az emberek féltek megvívni a Nemes Harcot. Álmaink halálának második tünete: bizonyosságaink. Mert nem akarjuk az életet úgy felfogni, mint valami folyamatos, nagy kalandot, csekély elvárásainkban bölcsnek, igazságosnak, korrektnek képzeljük magunkat. Átnézünk mindennapjaink falán, és halljuk a lándzsatörés reccsenését, érezzük az izzadság és a lőpor szagát, a hatalmas bukásokat és a hódítást szomjazó harcosok pillantásait. De sosem vesszük észre az örömöt, azt az óriási örömöt, amely a harcolók szívében lakozik, mert az ő számukra nem az a fontos, győznek-e vagy veszítenek, hanem az a fontos, hogy megharcolják a Nemes Harcot. Végü álmaink halálának harmadik tünete a béke. Az élet olyan lesz, mint egy vasárnapi délután anélkül, hogy nagy dolgokat várna tőlünk, anélkül, hogy többet követelne, mint amit adunk. Akkor azt hisszük, hogy megértünk, elhagyjuk gyermekkori ábrándjainkat, és megvalósítjuk személyes és szakmai önmagunkat. Meglepődünk, ha valaki velünk egykorú azt mondja, ezt meg azt vár az élettől. De igazából, a szívünk mélyén tudjuk, hogy ami történt, az nem más, mint hogy lemondtunk arról, hogy az álmainkért harcoljunk, hogy megvívjuk a Nemes Harcot.
[...]
- Amikor lemondunk az álmainkról és megtaláljuk a békét - mondta egy idő után -, van egy rövid nyugodt időszakunk. De a halott álmok elkezdik gyötörni a bensőnket, és tönkreteszik a környezetünket is. Elkezdünk kegyetlenkedni a körülöttünk élőkkel, s végül ezt a kegyetlenséget önmagunk ellen fordítjuk. Megjelennek a betegségek és a pszichózis. Amit elakartunk kerülni a harcban . a csalódást és a vereséget -, az lesz gyávaságunk kegyetlen hagyatéka. És ezért egy szép napon halott és elfojtott álmaink elnehezítik a levegőt, hogy alig tudunk lélegezni, és elkezdjük kívánni a halált, a halált, mely megszabadít bizonyosságainktól, elfoglaltságainktól és azoktól a rettenetes, békés vasárnap délutánoktól."
[...]
"És ugyanez történik a világgal nap mint nap: mindig látjuk, melyik lenne a legjobb út, de mindig azon az úton járunk, amelyikhez hozzászoktunk."
Most éppen A zarándoklat c. irományt...
" - Az út, amelyen jársz, az erő útja, és csak az erő gyakorlatit fogod megtanulni. Az utazás, melyet korábban tortúrának éreztél, mert csak a megérkezésre gondoltál, mostantól örömtelivé válik, a felfedezés és kaland örömévé. Ezáltal nagyon fontos dolgot fogsz táplálni: az álmaidat. Az ember sosem szűnik meg álmodni - folytatta. - Az álom a lélek tápláléka, ahogy az élelem a test tápláléka. Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk, és Agapé nem jár át bennünket. Rengeteg vér áztatta már a mezőt Agapé szeme előtt, s ott zajlottak a reconquista legkegyetlenebb csatái. Hogy kinek van igaza, kinél az igazság, nem fontos; a fontos azt tudni, hogy mindkét fél a Nemes Harcot harcolja. A Nemes Harc az, amelyet azért vívunk, mert a szívünk diktálja. A hősi korszakokban, a kóbor lovagok idejében ez könyű volt, sok terület várt meghódításra és sok teendő megoldásra. Manapság azonban a világ nagyot változott, és a Nemes Harc a csatamezőkről áttevődött önmagunkba. A Nemes Harc az, amit álmaink nevében vívunk. Amikor az álmok teljes hevességükkel törnek ki belőlünk - ifjúkorunkban -, nagyon merészek vagyunk, de még nem tudunk harcolni. Aztán mire rengeteg erőfeszítés után megtanultuk a harcot, már nincs meg bennünk ugyanaz a bátorság. Emiatt magunk ellen fordulunk, és saját magunkkal harcolunk, és önmagunk legádázabb ellenségévé válunk. Kijelentjük, hogy álmaink gyerekesek, nehezen megvalósíthatók, vagy annak eredményei, hogy nem ismerjük az élet realitásait. Megöljük az álmainkat, mert félünk megvívni a Nemes Harcot.
[...]
- Az első tünete annak, hogy megöljük az álmainkat, az időhiány - folytatta Petrus. - Azoknak a nagyon elfoglalt embereknek, akiket életemben ismertem, mindig jutott idejük mindenre. Azok, akik semmit nem csináltak, mindig fáradtak voltak, nem tudtak számot adni még arról a kevés munkáról sem, amelyet el kellett volna végezniük, és szüntelenül panaszkodtak, hogy a nap túlságosan rövid. Valójában ezek az emberek féltek megvívni a Nemes Harcot. Álmaink halálának második tünete: bizonyosságaink. Mert nem akarjuk az életet úgy felfogni, mint valami folyamatos, nagy kalandot, csekély elvárásainkban bölcsnek, igazságosnak, korrektnek képzeljük magunkat. Átnézünk mindennapjaink falán, és halljuk a lándzsatörés reccsenését, érezzük az izzadság és a lőpor szagát, a hatalmas bukásokat és a hódítást szomjazó harcosok pillantásait. De sosem vesszük észre az örömöt, azt az óriási örömöt, amely a harcolók szívében lakozik, mert az ő számukra nem az a fontos, győznek-e vagy veszítenek, hanem az a fontos, hogy megharcolják a Nemes Harcot. Végü álmaink halálának harmadik tünete a béke. Az élet olyan lesz, mint egy vasárnapi délután anélkül, hogy nagy dolgokat várna tőlünk, anélkül, hogy többet követelne, mint amit adunk. Akkor azt hisszük, hogy megértünk, elhagyjuk gyermekkori ábrándjainkat, és megvalósítjuk személyes és szakmai önmagunkat. Meglepődünk, ha valaki velünk egykorú azt mondja, ezt meg azt vár az élettől. De igazából, a szívünk mélyén tudjuk, hogy ami történt, az nem más, mint hogy lemondtunk arról, hogy az álmainkért harcoljunk, hogy megvívjuk a Nemes Harcot.
[...]
- Amikor lemondunk az álmainkról és megtaláljuk a békét - mondta egy idő után -, van egy rövid nyugodt időszakunk. De a halott álmok elkezdik gyötörni a bensőnket, és tönkreteszik a környezetünket is. Elkezdünk kegyetlenkedni a körülöttünk élőkkel, s végül ezt a kegyetlenséget önmagunk ellen fordítjuk. Megjelennek a betegségek és a pszichózis. Amit elakartunk kerülni a harcban . a csalódást és a vereséget -, az lesz gyávaságunk kegyetlen hagyatéka. És ezért egy szép napon halott és elfojtott álmaink elnehezítik a levegőt, hogy alig tudunk lélegezni, és elkezdjük kívánni a halált, a halált, mely megszabadít bizonyosságainktól, elfoglaltságainktól és azoktól a rettenetes, békés vasárnap délutánoktól."
[...]
"És ugyanez történik a világgal nap mint nap: mindig látjuk, melyik lenne a legjobb út, de mindig azon az úton járunk, amelyikhez hozzászoktunk."
2010. június 14., hétfő
INDIA FESZTIVÁL - Dunaújváros
Nagyon jól sikerült az India Fesztivál dunaújvárosi programja.
Csütörtökön délután a bhakták a város nagyobb utcáin harinámoztak. Remek volt látni, hogy mennyire pozitívan viszonyultak az emberek hozzánk, sokan integettek az ablakból, vagy táncoltak.
Pénteken délelőtt is volt egy kisebb harinám, aztán délután 4-től különböző programok zajlottak a Városháza téren.
Táncbemutató, ételosztás, könyvosztás, előadás és közös tánc-éneklés színesítette a helyiek napját.
A fesztiválról klip is készült, amit Devi Deva das prabhunak köszönhetünk!
A videót, és a fesztivállal kapcsolatos további információkat a devadaskaland blogon találhatjátok!
Az orosz bhakták egy kis színdarabbal (Madár a kalitkában) is kedveskedtek, erről egy videót itt láthattok!
Csütörtökön délután a bhakták a város nagyobb utcáin harinámoztak. Remek volt látni, hogy mennyire pozitívan viszonyultak az emberek hozzánk, sokan integettek az ablakból, vagy táncoltak.
Pénteken délelőtt is volt egy kisebb harinám, aztán délután 4-től különböző programok zajlottak a Városháza téren.
Táncbemutató, ételosztás, könyvosztás, előadás és közös tánc-éneklés színesítette a helyiek napját.
A fesztiválról klip is készült, amit Devi Deva das prabhunak köszönhetünk!
A videót, és a fesztivállal kapcsolatos további információkat a devadaskaland blogon találhatjátok!
Az orosz bhakták egy kis színdarabbal (Madár a kalitkában) is kedveskedtek, erről egy videót itt láthattok!
2010. május 19., szerda
INDIA FESZTIVÁL
Idén júniusban fesztiválturné indul, mely az ország több városát is érinti.
A rendezvénysorozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a lelki-erkölcsi értékek fontosságára. Minden helyszínen egész napos, zenés-táncos utcai felvonulásokat (Harináma) tartunk.
Időpontok és helyszínek:
1. Kaposvár (India Fesztivál)
2. Keszthely (India Fesztivál)
3-4. Pécs (Jún. 3. India Fesztivál)
5-6. Baja
7-9. Szeged (Június 9. India Fesztivál)
15-16. Szolnok
17-18. Budapest
19-20. Eger (Június 20. India Fesztivál)
22-23. Miskolc
24-25. Debrecen (Június 25. India Fesztivál)
26-27. Békéscsaba
A dunaújvárosi program szervezésében személyesen is részt veszek, ezért a kiemelés.
Fesztivál helyszíne: Városháza tér.
A zenés-táncos programok mellett ínycsiklandó vegetáriánus ételeket is megkóstolhatnak az érdeklődők!
Természetesen a harináma a városban több helyen is meg fog fordulni. :)
Érdeklődni lehet:
krisnavolgy.hu/india-fesztival
e-mail: harinama@1108.cc
Tel.: 30/528-1312
Dunaújvárosi fesztivál:
e-mail: syama.dunaujvaros@gmail.com
Tel.: 20/970-7639
Szeretettel várunk Mindenkit!
A rendezvénysorozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a lelki-erkölcsi értékek fontosságára. Minden helyszínen egész napos, zenés-táncos utcai felvonulásokat (Harináma) tartunk.
Időpontok és helyszínek:
1. Kaposvár (India Fesztivál)
2. Keszthely (India Fesztivál)
3-4. Pécs (Jún. 3. India Fesztivál)
5-6. Baja
7-9. Szeged (Június 9. India Fesztivál)
10-11. Dunaújváros (Június 11. India Fesztivál)
12-13. Kecskemét (Június 13. India Fesztivál)15-16. Szolnok
17-18. Budapest
19-20. Eger (Június 20. India Fesztivál)
22-23. Miskolc
24-25. Debrecen (Június 25. India Fesztivál)
26-27. Békéscsaba
A dunaújvárosi program szervezésében személyesen is részt veszek, ezért a kiemelés.
Fesztivál helyszíne: Városháza tér.
A zenés-táncos programok mellett ínycsiklandó vegetáriánus ételeket is megkóstolhatnak az érdeklődők!
Természetesen a harináma a városban több helyen is meg fog fordulni. :)
Érdeklődni lehet:
krisnavolgy.hu/india-fesztival
e-mail: harinama@1108.cc
Tel.: 30/528-1312
Dunaújvárosi fesztivál:
e-mail: syama.dunaujvaros@gmail.com
Tel.: 20/970-7639
Szeretettel várunk Mindenkit!
2010. május 3., hétfő
Gondolatébresztő
Igaz, macskákat itt Európában nem fogyasztunk...
De megeszünk más állatokat (marhát, sertést, baromfit, birkát,...), melyek semmiben nem különböznek a macskáktól.
Ezt a videót azért linkelem be, hogy hátha meggyőz legalább 1 embert is arról, hogy igen is az állatoknak VAN LELKÜK! Ugyanúgy, mint nekünk, embereknek.
Éppen ezért is elfogyasztásuk igen súlyos kegyetlenség, főleg, hogy hús nélkül is teljesen egészséges (egészségesebb) életet élhetünk. A lakto-vegetáriánus táplálkozás az élet minden szakaszában (gyermekkor, terhesség, ...) megfelelő tápértékű.
Naponta több millió állatot mészárolunk le a vágóhidakon, de mi csak behunyjuk a szemünket, elfordítjuk a fejünket, és azt mondjuk: "Ne beszéljünk erről!", vagy "Igen is az emberi szervezetnek szüksége van húsra!", "Ha nem ennénk meg, nem is élt volna!".
Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal nyugtatgatjuk magunkat, miközben beleharapunk az éppen aktuális boci lábába, vagy malac oldalába, vagy csirke mellébe.
Mindenki hangoztatja, hogy a világ így sz*r meg úgy sz*r, kihasználjuk a bolygónkat, az állatokat, egymást...Az hogy mi magunk tegyünk a változásért, furcsa mód nem találjuk fontosnak.
Pedig a változás belülről indul. Változtass magadon, s megváltozik a világ!
S itt most meg kell említenem egy kedves barátomat, aki már több, mint 1 hónapja elhagyta a húst. Még nem sok idő, de valahol el kell kezdeni...És én nagyon büszke vagyok rá, mert nagyon jó úton jár.
De megeszünk más állatokat (marhát, sertést, baromfit, birkát,...), melyek semmiben nem különböznek a macskáktól.
Ezt a videót azért linkelem be, hogy hátha meggyőz legalább 1 embert is arról, hogy igen is az állatoknak VAN LELKÜK! Ugyanúgy, mint nekünk, embereknek.
Éppen ezért is elfogyasztásuk igen súlyos kegyetlenség, főleg, hogy hús nélkül is teljesen egészséges (egészségesebb) életet élhetünk. A lakto-vegetáriánus táplálkozás az élet minden szakaszában (gyermekkor, terhesség, ...) megfelelő tápértékű.
Naponta több millió állatot mészárolunk le a vágóhidakon, de mi csak behunyjuk a szemünket, elfordítjuk a fejünket, és azt mondjuk: "Ne beszéljünk erről!", vagy "Igen is az emberi szervezetnek szüksége van húsra!", "Ha nem ennénk meg, nem is élt volna!".
Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal nyugtatgatjuk magunkat, miközben beleharapunk az éppen aktuális boci lábába, vagy malac oldalába, vagy csirke mellébe.
Mindenki hangoztatja, hogy a világ így sz*r meg úgy sz*r, kihasználjuk a bolygónkat, az állatokat, egymást...Az hogy mi magunk tegyünk a változásért, furcsa mód nem találjuk fontosnak.
Pedig a változás belülről indul. Változtass magadon, s megváltozik a világ!
S itt most meg kell említenem egy kedves barátomat, aki már több, mint 1 hónapja elhagyta a húst. Még nem sok idő, de valahol el kell kezdeni...És én nagyon büszke vagyok rá, mert nagyon jó úton jár.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)