Graham Hill: Miért vagyok hétköznap vegetáriánus?

Baconos sajtburger és a világ

Cikk a time.com-ról: Hogyan táplálhatjuk a világot vegetáriánussá válással?

(Read the original post HERE!)

Nem eszem baconos sajtburgert. Körülbelül 3 évvel ezelőtt felhagytam a vörös- és disznóhús evéssel. Tesó, én amerikai vagyok, és hidd el, hogy szeretem a baconos sajtburgert.  De azon tökéletlen tervem részeként - miszerint megpróbálok tisztességes, erkölcsös életet élni –döntöttem, és többé már nem tudom lenyelni. Nem részesíthetem előnyben bizonyos típusú fehérjék ízének élvezését az éhező csecsemők és a globális felmelegedés elleni küzdelemmel szemben.

A környezetvédő mozgalmak egyik nagy hiányossága – és egyben az élelmiszer lobby sikere – hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a baconos sajtburgernek bármi köze is van az éhező csecsemőkhöz vagy az éghajlatváltozáshoz. A hústermelés hihetetlenül energiaigényes. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a hústermelő ágazat az üvegházhatású gáz kibocsátás 18%-áért felelős – ez több a közlekedési szektor durván 14%-ánál. Mi több, minden évben hektárok milliói törlődnek az esőserdők területéből a szarvasmarha tenyésztők és a takarmányt szállítmányozók miatt, eltörölve a világ egyik legnagyobb „szénnyelőjét”, s tovább gyorsítva az éghajlatváltozást. A párhuzamos probléma, hogy a hústermelés szintén rendkívül energiapazarló. Sokkal több kalóriát etetünk meg a szarvasmarhákkal gabona formájában, mint amennyit a húsuk elfogyasztásából tudunk felhasználni. Egy olyan világban, ahol emberek százmilliói éheznek, kiraboljuk az ételt az éhező csecsemők szájából, s megetetjük vele kövér állatainkat.

Bárki, aki kételkedik a téma súlyosságát illetően, nem árt, ha eltölt néhány órát azon 21 tanulmányt összefogó gyűjtemény böngészésével, amelyet a napokban publikáltak a Philosophical Transactions of the Royal Society B különszámában. A Royal Society által publikált és a brit kormány vezető tudósa, John Beggington által felügyelt kiadvány a szóban forgó élelmiszer-biztonságot vizsgálja 2050-re – akkora, a föld lakossága előrejelzések szerint elérheti a 9 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a globális élelmiszer ellátást akár 70%-al meg kell növelni a fokozott kereslet miatt. Nyilvánvalóan ez nem lehetséges, ha mind a 9 milliárd ember baconos sajtburgert akar enni.

Ez a speciális tanulmány különböző technológiai újításokat vizsgál, amelyek megbirkózhatnának az élelmiszerhiánnyal, beleértve a hús kéncsőben való termelésének lehetőségét, valamint a haszonállatoknak szükséges gyógyszerek szállítását nanotechnológia segítségével. Beszél az élelmiszer-hulladék csökkentésének fontosságáról is, különösen a fejlett országokban (ahol az ételünk egy harmadát eldobjuk). Számos tudós kifejezetten pozitív a tekintetben, hogy a globális élelmiszer-biztonság megvalósítható. A kérdés rámutat arra is, hogy lesz néhány előnye a globális felmelegedésnek az élelmiszertermelés tekintetében: a levegő extra szén-dioxid tartalma valójában segít növelni a hozamot, és csökkenteni a vízfogyasztást – állítja a brit mezőgazdasági kutatóközpont egy kutatócsoportja által készített tanulmány. A Guardian egy jó összefoglalót kínál erről az egész kiadványról.

Kétségtelen, hogy a világ etetésének feladata és az éghajlatváltozás elleni küzdelem segítené, hogy az emberek olyan szerencsések legyenek, hogy megengedhetik maguknak a húsevést, ahelyett, hogy abbahagyják azt. 2008-ban Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének elnöke azt javasolta, hogy a leghasznosabb dolog, amit egy átlagpolgár tehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha vegetáriánussá válik. De még a hús csökkentése is hasznos lehet: Belgiumban, a flamand Gent városa kijelölte a csütörtököt, mint „Veggiedag” – Vegetáriánus nap – mikor is minden iskolában és középületben húsmentes ételt szolgálnak fel, és ösztönzi a polgárokat a vegetáriánus életmódra azáltal, hogy vegetárinus éttermeket támogat, és tanácsot ad, hogyan lehet követni ezt a növényevő diétát.

Talán itt az idő, hogy Ön is kövesse Gent felvilágosult polgárainak példáját! Lev Grossman a TIME magazintól arról ír, hogy Jonathan Franzen novellaíró szerint az amerikaiak jól tennék, ha koncepciójukat igazítanák a szabadság koncepciójához. A kényszer valójában felszabadító lehet – állítja Franzen. Tudom, hogy mire gondol. Mikor abbahagytam a húsevést, mentesnek éreztem magam annak bűnétől.  Szabad választásom korlátozásával még szabadabbnak éreztem magam. Tehát az önzetlenség, bizonyos értelemben lehet öncélú és felszabadító. Ez csupán ösztönzők sora, amit még a legrámenősebb, hússzerető amerikaiak is értékelhetnek. (Tesó, azért hiányolom a baconos sajtburgert...)

2010 ... eddig ...

Az idei, 2010-es év a hőséghullámok éve lehet. 17 országban mértek rekord meleget.

"Moszkvában az átlagos hőmérséklet nyaranta 20 Celsius fok szokott lenni, ám az elmúlt hetekben 30 fok alá alig esett a hőmérő. A szárazság következtében egyre több helyen gyulladnak meg az erdők, épp ezért az orosz elnök 7 régióból háromban rendkívüli állapotot rendelt el.

Ugyancsak erdőtüzek borzolják a kedélyeket Portugáliában, ahol eddig két tűzoltó halt meg és 18 ezer hektáron égett le az erdő és a bozót az elmúlt hetekben. A legnagyobb hőséget azonban nem Európa szenvedi el, hanem Irak, Szaúd-Arábia, Niger, Pakisztán és Szudán, ahol 47 Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek június óta. A sok-sok önálló hőmérsékleti csúcs is egy rekordnak számít, mivel utoljára 2007-ben mértek egyszerre 14 új hőségcsúcsot. Idén már 17 államban dőlt meg a rekord.

Természetesen a hőség szedi az áldozatait is, Oroszországban és Észak-Indiában több ezer idős ember halt meg a forróság következtében. 2003-ban egy hasonló hőséghullám 15 ezer ember halálát okozta.

Ázsia hőségrekordja is megdőlt idén: a pakisztáni Mohenjo-daro településen a pakisztáni meteorológiai állomás mérése szerint 53 Celsius fokos volt a meleg. A hőséghullám azonban az amerikai kontinenst is elérte: Las Vegasban, Atlantic City-ben, Washingtonban, Baltimore-ban és Trentonban a múlt hónapban ugyancsak megdőltek a hőségrekordok.

Miközben 2010 az eddigi legmelegebb júniusi hónap volt az elmúlt 160 évben, addig a világon egyetlen hideg rekord dőlt csak meg: Afrika nyugati részén Guineában még januárban 1.4 Celsius fokot mértek. A 9 napos szokatlan hidegben elfagytak a vetések és sok háziállat is elpusztult."

Rekord melegek 2010-ben a világban:
Fehéroroszország, Augusztus 7., 38.9C, Gomel

Ukrajna, Augusztus 1, 41.3C Lukhansk, Voznesensk

Cyprus, Augusztus 1., 46.6C Lefconica

Finnország, Július 29., 37.2C, Joensuu

Qatar, Július 14., 50.4C, Doha repülőtér

Oroszország, Júliis 11, 44.0C, Yashkul

Szudán, Június 25., 49.6C, Dongola

Niger, Június 22, 47.1C, Bilma

Szaúd-Arábia, Június 22., 52.0C, Jeddah

Csád, Június 22, 47.6C, Faya

Kuvait, Június 15., 52.6C, Abdaly

Irak, Június 14., 52.0C, Basra

Pakisztán, Május 26., 53.5C, Mohenjo-daro

Burma, Május 12, 47C, Myinmu

Ascension-sziget, Március 25, 34.9C, Georgetown

Salamon-szigetek, Február 1., 36.1C, Lata Nendo

Kolumbia, Január 24., 42.3C, Puerto Salgar

Most lássunk néhány nagy katasztrófát az idei évből a teljesség igénye nélkül!

Haiti földrengés

A 2010-es haiti földrengés a Richter-skála szerinti 7,0 erősségű, pusztító földrengés volt, melynek központja Port-au-Prince-től, Haiti fővárosától 25 km-re volt. A rengések 2010. január 12-én kedden kezdődtek. A földrengés a talaj szintje alatt 13 km-rel indult el. Az Amerikai Földtani Intézet számos utórengést regisztrált, melyek közül tizennégynek az erőssége a Richter-skálán 5 és 5,9 között volt. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint a rengések három millió embert érintettek, közülük a halálos áldozatok számát a WHO 45 000-50 000 főre becsülte, a szám azonban mára már elérte a 170 000-et is.

Oroszországi tüzek

Oroszország július közepétől fulladozik a területet sújtó heves hőhullámban, sorra döntve a korábbi meleg rekordokat.

A hőség aszályt, a termények pusztulását és erdőtüzeket okoz, füstbe borítva Moszkvát és egyre komolyabb fenyegetésként tornyosulva több kulcsfontosságú nukleáris létesítményre. A moszkvai egészségügyi hatóság jelentése szerint a főváros napi halálozási rátája a duplájára, az átlagos 360-380-ról 700-ra emelkedett. Az elődleges ok egy "blokkoló esemény", egy stabil anticiklon, ami szubtrópusi légtömegeket szállít Afrikából Oroszország nyugati területére. Ezek a blokkoló események természetszerűleg alakulnak ki, bizonyított, hogy számukat növeli az alacsony naptevékenység, és beszámolók szerint a Nap aktivitásának minimumán van.

.

A most megélt blokkoló események nem csupán Oroszországra korlátozódtak, ugyanez indította be a pakisztáni áradásokat, és nagy valószínűséggel a kínai felhőszakadásokhoz is hozzájárult, ami augusztus 11-én egy halálos földcsuszamlást eredményezett. Hasonló blokkoló esemény idézte elő az USA-ban július elején tapasztalt szokatlanul magas hőmérsékleteket is. Az éghajlatváltozás és a vele járó globális felmelegedés tovább emeli a hőmérő higanyszálát és egyre sűrűbbé és súlyosabbá teszi a hőhullámokat.

Pakisztáni árvíz 

A szörnyű pusztulás Pakisztánban remek példa arra, hogy a katasztrófák bármikor és bárhol felüthetik a fejüket.

A több, mint 2 hétig tartó könyörtelen monszunok legalább 1600 ember halálát, és milliók hajléktalanná válását okozták. Egészségügyi szakemberek a kolera elterjedésétől tartanak.

Az állatok sokkal kevésbé vannak felszerelve egy katasztrófa túlélésére, mint az emberek. Feltehetően jobban szenvednek, és többen pusztulnak el, mióta a mentőalakulatok változatlanul arra koncentrálnak, hogy az emberi túlélők számára létfontosságú élelmet, vizet és egészségügyi ellátást biztosítsanak. Tudósítások szerint több ezer marha fulladt meg a kiáradt vizekben. Az életben maradt kecskék, juhok és más állatok reménytelenül kutatnak némi élelem után a kihalt, sáros földarabkákon.

Fülöp-szigetek

Az év eleje óta tartó szárazság miatt a manilai vízellátás mostanra veszélybe került, ezért a Fülöp-szigetek kormánya elrendelte az eső mesterséges előidézését a fővárost kiszolgáló legnagyobb víztároló közelében.

Az esőcsinálás jól ismert módszerére, az ezüst-jodid kristályok légkörbe szórására azért van szükség, mert ha még néhány napig folytatódik a száraz idő, akkor a délkelet-ázsiai ország fővárosának lakóit ellátó Angat víztárolóban lévő vízkészlet már csak alig egy hónapra lesz elegendő - mondta el Rogelio Singson közmunkaügyi miniszter.

A fővárosnak és környékének 3,5 millió lakosa szenved már most a vízhiánytól, és a helyzet akár rosszabbra is fordulhat. Singson felhívta a polgárok figyelmét arra, hogy spóroljanak a vízzel, és sajnálkozott amiatt, hogy a tíz nappal ezelőtt Luzon északi részén végigsöprő, esőt hozó Conson tájfun elkerülte Manilát.

A Fülöp-szigeteken már megkezdődött ugyan a bőséges csapadékot hozó nyári monszun időszaka, ennek ellenére az utóbbi hónapokban szokatlan szárazság sújtja az országot. Manilában a vízhiány miatt nem üzemel számos étterem, mosoda, autómosó, és az ivóvízszállítással foglalkozó cégek is felfüggesztették működésüket.

Lilypad

Ma még csak elképzelés, de lehet hamarabb megvalósul majd, mint gondolnánk. A klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére tervezték a liliom alakú szigeteket, amelyeknek energia ellátását természeti erőkkel oldják meg: nap, szél, bioenergia és az árapály erőművek termelte energiát hasznosítják majd. Lilypad, az úszó város saját szén-dioxid termelését a titánium dioxidos felülete nyeli majd el.


Egy ilyen város ötvenezer lakosnak adna biztonságos otthont. Ezekre azért lesz szükség, mert az általános felmelegedés hatására a tengerek szintje megemelkedik majd, így sok szárazföldi terület kerül víz alá. A vízszint növekedés mértéke egyes becslések szerint, az egy métert is elérheti. Az ott élők számára kell majd megoldást találni. Ezek az úszó szigetek a tenger meleg áramlataival közlekednek majd az Egyenlítőtől a sarkokig. Az építmény közepe összegyűjtené az esővizet, ez biztosítaná az édesvíz szükségletet. Felületén természetes növényvilágot alakítanának ki. A Lilypad-ek vagy a part közelében lebegnének, vagy vándorolnának az óceánon, attól függően, hogy a nagyobb tengeri áramlatok – például a Golf-áramlat – merre sodorják az építményeket.

 

Bár a terv egyelőre még jó ideig terv marad csupán, a Lilypad ötlete számos olyan újítást eredményezhet, amelyek segítenek a klímaváltozás miatt jelentkező problémák leküzdésében.

Két németországnyi erdő menekült meg Kanadában

Toronto, Budapest, 2010. május 18. – Példaértékű győzelmet arattak tegnap a környezetvédők és a környezettudatos vásárlók a kanadai őserdők védelméért folytatott több mint hétéves küzdelemben. A történelem eddigi legnagyobb erdővédelmi egyezsége fontos lépés a 72 millió hektárnyi, vagyis két Németországnyi területű, a biodiverzitás megőrzése és a klímaegyensúly szempontjából kulcsfontosságú erdő hosszú távú megóvása érdekében.

A kanadai megállapodás nem jöhetett volna létre a közvélemény támogatása és nyomásgyakorlása nélkül. Az elmúlt évben a Greenpeace már egy kulcsfontosságú győzelmet aratott, amikor a Kimberly-Clark, a világ legnagyobb higiéniai termékeket, többek között a Kleenex papírzsebkendőket gyártó cége beleegyezett egy erdővédelmi politika bevezetésébe válaszul a Greenpeace Kleercut („Tarvágás”) kampányára. „A fordulat, melynek során a fogyasztói aktivizmus képes volt egy óriáscég viselkedését megváltoztatni, precedenst teremtett a többi piaci szereplő számára is, megmutatva, hogy a környezetrombolásban való bűnrészesség egy cég üzleti eredményére is komoly kihatással lehet” - mondta Vay Márton.

Kanada huszonegy jelentős faipari cége a most aláírt megállapodásban közel 29 millió hektárnyi erdő kivágására azonnali moratóriumot rendelt el. Ez a terület csaknem teljesen lefedi az erdei karibu, a veszélyeztetett Kanadában élő rénszarvas kulcsfontosságú élőhelyeit. Emellett a cégek hosszú távon is elkötelezték magukat egy környezetvédelmi terv kidolgozása mellett, hogy a megállapodás végső célját, a 72 millió hektárnyi erdőterület tartós védelmét biztosítsák. Mindezért cserébe a környezetvédő szervezetek és támogatóik felfüggesztették az akcióikat és az erdőirtásban résztvevő gyártók termékeinek bojkottját.

Az erdei karibu egyike az ország legjellegzetesebb állatainak, melynek megóvása azért különösen fontos, mert a karibu ún. esernyőfaj, azaz a mára az élőhelyének pusztulása miatt csupán 36 ezer egyedre csappant populáció fennmaradása vagy kihalása sok más faj populációjának sorsát is képes kimutatni. A kanadai őserdők megóvása nemcsak a biodiverzitás megőrzése szempontjából kritikus, hiszen a mostani egyezmény sikere több milliárd tonna vegetációban tárolt üvegházhatású gáz légkörbe jutását akadályozza meg.

Ez a siker azonban csupán a kezdet, hiszen a civil szervezeteknek és támogatóiknak mától azon kell dolgozniuk, hogy az egyezményt aláírók a gyakorlatban is betartsák annak pontjait, hogy az egyezmény valóban képes legyen az erdőket, a biodiverzitást és a Föld éghajlatát megóvni. - Greenpeace

Happy Earth Day!

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

Earth Hour

Ma, 2010. március 27-én este 20.30-kor világszerte több millió ember készül lekapcsolni a lámpáit egy óra hosszáig.

A WWF - Earth Hour a remény és a tett egy inspiráló üzenete – egy globális demonstráció az éghajlatváltozásról.

WWF Earth Hour 2010 célja a világ embereinek egyesítése, demonstrálva az éghajlatváltozás miatti aggodalmukat. Az akció felhívja a világvezetők figyelmét, hogy a világ még mindig figyel, követi az eseményeket (2009-es Koppenhágai Klímacsúcs), és reméli, hogy sürgősen lépéseket tesznek a klímaváltozás leküzdése érdekében.

 
WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely jelenleg 96 országban tevékenykedik.

www.panda.org

 A tavalyi Earth Hour akció rendkívül sikeres volt, emberek millió vettek részt világszerte. 

"Idén márc. 27-én olyan neves látványosságok borulnak sötétbe, mint a római Trevi kút, a pekingi Tiltott Város, az Empire State Building New Yorkban, vagy a világ legnagyobb épülete, a dubai Burdzs Kalifa. A világ legjelentősebb gazdaságait és a legnagyobb fejlődő országait tömörítő G20 közül idén mindegyik ország a klímaakció mellé áll. Dél Afrikában pedig, ahol a FIFA Világbajnokságot is tartják, világító focimeccsel ünneplik a Föld Óráját."

Magyarországon az idei akcióhoz eddig 101 település csatlakozott.

--------

Az éghajlatváltozás az egyik legkomolyabb veszély, amellyel az emberiségnek és a természetnek szembe kell néznie, megelőzése (mérséklése) sürgős globális tetteket követel!

Hacsak nem akadályozzuk meg az átlaghőmérséklet 2°C-os emelkedését, szembe kell néznünk a bolygó természetes rendszereiben bekövetkező súlyos és visszafordíthatatlan változások kockázatával.

Lehetséges!

Vezető kutatások kimutatták, hogy még mindig lehetséges elkerülni a klímaváltozás legrosszabb hatásait, olyan intézkedésekkel, mint a zöld energiák minél gyorsabb elterjesztése és használata, és a trópusi esőerdők irtásának megállítása.

--------

Mutasd meg, hogy törődsz a klímaváltozással!

Kapcsolódj az akcióhoz - kapcsolj le!

.

Egy kattintással a világért!

A Rainforest Site-ot földünk esőerdőinek megóvásának szentelték.

Egy jó módszert dolgoztak ki arra, hogy felhívják a figyelmet a mindennapi erdőirtás megelőzésére, s hogy mi is segíthessünk - könnyű és gyors online tevékenységeken keresztül.

Napi kattintásoddal különböző szervezetek által finanszírozod egységnyi területű (11,4 feet2) erdő megvásárlását világszerte (Ecuadorban, Mexikóban, Peruban, Paraguayban és más helyszíneken).

--------

Az esőerdők Földünkegyik legősibb és legkomplexebb ökoszisztémái. Csupán bolygónk felületének 2%-át borítják, mégis a ma élő állat- és növényfajok több, mint felének szolgál élőhelyéül.

Otthont ad pl. olyan ismert élőlényeknek, mint a jaguár és a nyílméregbéka, valamint kevésbé ismert, fel nem fedezett fajok számára is.

Ezek az ökoszisztémák lenyűgöző erőforrások, azonban sajnos területük napjainkban rendkívül gyorsan fogyatkozik. Ahogy az erdőket tarthatatlan sebességgel égetik fel rövidtávú gazdálkodásokért (a termőtalaj hamar kimerül, az itt lakók pedig nem újítják fel trágyázással a talaj termőképességét, hanem új esőerdőt gyújtanak fel), rohamosan tűnnek el azok a fajok, melyek termése gyógymódként szolgálhatna bizonyos betegségek leküzdésében. Velük együtt rendkívül nagy számú különleges teremtményt veszítünk el, melyek a világon sehol máshol nem találhatók meg.

Az esőerdők óriási fotoszintetizáló felületet képeznek, ezért roppant termelékenyek, a bioszféra szervesanyag-előállításának legnagyobb része itt megy végbe. Az ezzel együtt folyó légköri oxigéntermelés következtében Földünk tüdejének tekinthetők.

--------

Egy nap átlagban 35,500 egyén látogatja meg a weboldalt a világ minden tájáról, hogy a zöld 'Click Here to Give - It's FREE' gombra kattintsanak.

Ezzel az egyszerű, mindennapi kattintással segíthetünk megőrizni az esőerdőket.

A látogatók nem fizetnek semmit, a kritikus élőhelyek védelme a jótékony partnereken keresztül valósul meg.

Minden klikk számít az esőerdőkért vívott csatában!

"Please remember to click every day to save important ecosystems and give hope to future generations."

                                www.therainforestsite.com

Az oldalon hasonló akció folyik a következő témákban: éhség, mellrák, gyermek egészségügyi ellátás, műveltség (ingyen könyvek rászoruló gyermekek számára), állatmentés.

"A click a day can save the world!"