Inspiráló beszéd... tulajdonképpen önmagunkról

Magyar felirat választható hozzá - bár közel sem az igazi.
Megnézem a youtube-on!

Graham Hill: Miért vagyok hétköznap vegetáriánus?

Baconos sajtburger és a világ

Cikk a time.com-ról: Hogyan táplálhatjuk a világot vegetáriánussá válással?

(Read the original post HERE!)

Nem eszem baconos sajtburgert. Körülbelül 3 évvel ezelőtt felhagytam a vörös- és disznóhús evéssel. Tesó, én amerikai vagyok, és hidd el, hogy szeretem a baconos sajtburgert.  De azon tökéletlen tervem részeként - miszerint megpróbálok tisztességes, erkölcsös életet élni –döntöttem, és többé már nem tudom lenyelni. Nem részesíthetem előnyben bizonyos típusú fehérjék ízének élvezését az éhező csecsemők és a globális felmelegedés elleni küzdelemmel szemben.

A környezetvédő mozgalmak egyik nagy hiányossága – és egyben az élelmiszer lobby sikere – hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a baconos sajtburgernek bármi köze is van az éhező csecsemőkhöz vagy az éghajlatváltozáshoz. A hústermelés hihetetlenül energiaigényes. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a hústermelő ágazat az üvegházhatású gáz kibocsátás 18%-áért felelős – ez több a közlekedési szektor durván 14%-ánál. Mi több, minden évben hektárok milliói törlődnek az esőserdők területéből a szarvasmarha tenyésztők és a takarmányt szállítmányozók miatt, eltörölve a világ egyik legnagyobb „szénnyelőjét”, s tovább gyorsítva az éghajlatváltozást. A párhuzamos probléma, hogy a hústermelés szintén rendkívül energiapazarló. Sokkal több kalóriát etetünk meg a szarvasmarhákkal gabona formájában, mint amennyit a húsuk elfogyasztásából tudunk felhasználni. Egy olyan világban, ahol emberek százmilliói éheznek, kiraboljuk az ételt az éhező csecsemők szájából, s megetetjük vele kövér állatainkat.

Bárki, aki kételkedik a téma súlyosságát illetően, nem árt, ha eltölt néhány órát azon 21 tanulmányt összefogó gyűjtemény böngészésével, amelyet a napokban publikáltak a Philosophical Transactions of the Royal Society B különszámában. A Royal Society által publikált és a brit kormány vezető tudósa, John Beggington által felügyelt kiadvány a szóban forgó élelmiszer-biztonságot vizsgálja 2050-re – akkora, a föld lakossága előrejelzések szerint elérheti a 9 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a globális élelmiszer ellátást akár 70%-al meg kell növelni a fokozott kereslet miatt. Nyilvánvalóan ez nem lehetséges, ha mind a 9 milliárd ember baconos sajtburgert akar enni.

Ez a speciális tanulmány különböző technológiai újításokat vizsgál, amelyek megbirkózhatnának az élelmiszerhiánnyal, beleértve a hús kéncsőben való termelésének lehetőségét, valamint a haszonállatoknak szükséges gyógyszerek szállítását nanotechnológia segítségével. Beszél az élelmiszer-hulladék csökkentésének fontosságáról is, különösen a fejlett országokban (ahol az ételünk egy harmadát eldobjuk). Számos tudós kifejezetten pozitív a tekintetben, hogy a globális élelmiszer-biztonság megvalósítható. A kérdés rámutat arra is, hogy lesz néhány előnye a globális felmelegedésnek az élelmiszertermelés tekintetében: a levegő extra szén-dioxid tartalma valójában segít növelni a hozamot, és csökkenteni a vízfogyasztást – állítja a brit mezőgazdasági kutatóközpont egy kutatócsoportja által készített tanulmány. A Guardian egy jó összefoglalót kínál erről az egész kiadványról.

Kétségtelen, hogy a világ etetésének feladata és az éghajlatváltozás elleni küzdelem segítené, hogy az emberek olyan szerencsések legyenek, hogy megengedhetik maguknak a húsevést, ahelyett, hogy abbahagyják azt. 2008-ban Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének elnöke azt javasolta, hogy a leghasznosabb dolog, amit egy átlagpolgár tehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha vegetáriánussá válik. De még a hús csökkentése is hasznos lehet: Belgiumban, a flamand Gent városa kijelölte a csütörtököt, mint „Veggiedag” – Vegetáriánus nap – mikor is minden iskolában és középületben húsmentes ételt szolgálnak fel, és ösztönzi a polgárokat a vegetáriánus életmódra azáltal, hogy vegetárinus éttermeket támogat, és tanácsot ad, hogyan lehet követni ezt a növényevő diétát.

Talán itt az idő, hogy Ön is kövesse Gent felvilágosult polgárainak példáját! Lev Grossman a TIME magazintól arról ír, hogy Jonathan Franzen novellaíró szerint az amerikaiak jól tennék, ha koncepciójukat igazítanák a szabadság koncepciójához. A kényszer valójában felszabadító lehet – állítja Franzen. Tudom, hogy mire gondol. Mikor abbahagytam a húsevést, mentesnek éreztem magam annak bűnétől.  Szabad választásom korlátozásával még szabadabbnak éreztem magam. Tehát az önzetlenség, bizonyos értelemben lehet öncélú és felszabadító. Ez csupán ösztönzők sora, amit még a legrámenősebb, hússzerető amerikaiak is értékelhetnek. (Tesó, azért hiányolom a baconos sajtburgert...)

Húsevés nélkül az élet...

 
Érdekes cikk olvasható a NÉPSZABADSÁGONLINE-on húsevésről, vegetáriánizmusról, állattenyésztésről, s ezek környezetre gyakorolt hatásáról... pro és kontra.

A cikk ITT található!

..

Egy csodálatos nejlonszatyor örök ragyogása

Ennek kapcsán nézzünk pár képet!

Végső állomás

A sor végén

Svédország jár az élen a környezetvédelmet tekintve Európában, Magyarország 29 országból a 26. helyen áll.

Az átfogó rangsor összeállításában környezetjelentéseket értékeltek, ezt az országok ökológiai elkötelezettségét jelző öt mutató beemelésével egészítették ki.

A számításba vett tényezők közül a legfontosabbak a Yale és a Columbia Egyetemek alkotta Environmental Performance Index (EPI, környezetvédelmi teljesítmény index), a londoni New Economics Foundation által kitalált Happy Planet Index (HPI, boldog bolygó index), valamint az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) volt, amelyet a Germanwatch hozott létre. Emellett figyelembe vették a biológiai sokféleséget, valamint a megújuló energiák energiaellátásból kivett részét.
A szerzők a környezetvédelmi éltanulónak minősülő Svédországból példaként egy olyan kórházat említettek, amelyet nyáron a télről származó hóval hűtenek. De érdeklődésre tarthatnak számot a tengervízzel hűtött irodák, a hibridmotoros katonai járművek és traktorok, de a zöld autópályaként emlegetett E14-es sztráda is, amelynek mentén a töltőállomások biogázt, etanolt, repcedízelt és áramot kínálnak üzemanyagként.

Svédországban a tervek szerint 2020-ra az energiaellátás felét megújuló forrásokból biztosítanák, 2030-ra pedig megszűnne az autók benzin- vagy dízelfüggősége. A 21. század közepére az északi ország szén-dioxidsemlegessé válhat - vélekedik a magazin, amely arra a megállapításra jutott, hogy környezetvédelem terén továbbra is Európáé a vezető szerep.

Ez a mi ügyünk is! Tegyünk érte, hogy a 2010-es év a változás éve legyen, s lépjünk előre, egy zöldebb Magyarországért!

Két németországnyi erdő menekült meg Kanadában

Toronto, Budapest, 2010. május 18. – Példaértékű győzelmet arattak tegnap a környezetvédők és a környezettudatos vásárlók a kanadai őserdők védelméért folytatott több mint hétéves küzdelemben. A történelem eddigi legnagyobb erdővédelmi egyezsége fontos lépés a 72 millió hektárnyi, vagyis két Németországnyi területű, a biodiverzitás megőrzése és a klímaegyensúly szempontjából kulcsfontosságú erdő hosszú távú megóvása érdekében.

A kanadai megállapodás nem jöhetett volna létre a közvélemény támogatása és nyomásgyakorlása nélkül. Az elmúlt évben a Greenpeace már egy kulcsfontosságú győzelmet aratott, amikor a Kimberly-Clark, a világ legnagyobb higiéniai termékeket, többek között a Kleenex papírzsebkendőket gyártó cége beleegyezett egy erdővédelmi politika bevezetésébe válaszul a Greenpeace Kleercut („Tarvágás”) kampányára. „A fordulat, melynek során a fogyasztói aktivizmus képes volt egy óriáscég viselkedését megváltoztatni, precedenst teremtett a többi piaci szereplő számára is, megmutatva, hogy a környezetrombolásban való bűnrészesség egy cég üzleti eredményére is komoly kihatással lehet” - mondta Vay Márton.

Kanada huszonegy jelentős faipari cége a most aláírt megállapodásban közel 29 millió hektárnyi erdő kivágására azonnali moratóriumot rendelt el. Ez a terület csaknem teljesen lefedi az erdei karibu, a veszélyeztetett Kanadában élő rénszarvas kulcsfontosságú élőhelyeit. Emellett a cégek hosszú távon is elkötelezték magukat egy környezetvédelmi terv kidolgozása mellett, hogy a megállapodás végső célját, a 72 millió hektárnyi erdőterület tartós védelmét biztosítsák. Mindezért cserébe a környezetvédő szervezetek és támogatóik felfüggesztették az akcióikat és az erdőirtásban résztvevő gyártók termékeinek bojkottját.

Az erdei karibu egyike az ország legjellegzetesebb állatainak, melynek megóvása azért különösen fontos, mert a karibu ún. esernyőfaj, azaz a mára az élőhelyének pusztulása miatt csupán 36 ezer egyedre csappant populáció fennmaradása vagy kihalása sok más faj populációjának sorsát is képes kimutatni. A kanadai őserdők megóvása nemcsak a biodiverzitás megőrzése szempontjából kritikus, hiszen a mostani egyezmény sikere több milliárd tonna vegetációban tárolt üvegházhatású gáz légkörbe jutását akadályozza meg.

Ez a siker azonban csupán a kezdet, hiszen a civil szervezeteknek és támogatóiknak mától azon kell dolgozniuk, hogy az egyezményt aláírók a gyakorlatban is betartsák annak pontjait, hogy az egyezmény valóban képes legyen az erdőket, a biodiverzitást és a Föld éghajlatát megóvni. - Greenpeace

What's "organic" about organic?

Happy Earth Day!

"Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

Az ember, aki fákat ültetett

Az ember, aki fákat ültetett c. rövidfilm megtekinthető a videóknál!

Ajánlom mindenkinek, hogy szánjon rá az életéből 30 percet, nagyon tanulságos, elgondolkodtató  igaz(!) történet.

A régi jól bevált módszer, ceruzával, kézi rajzolással...a kiváló szín- és formavilág Frédéric Back érdeme. 1988-ban méltán nyerte el a legjobb rövidfilmért járó Oscar-díjat.

 
"Amikor arra gondolok, hogy egyetlen ember - pusztán a saját testi és lelki erőire támaszkodva - kánaánt varázsolt ebből a sivatagból, úgy látom, bárhogy is van, embernek lenni csodálatos. De amikor felmérem, hogy micsoda állhatatosság, lelki nagyság és minő szenvedélyes nagylelkűség kellett ahhoz, hogy erre az eredményre juthasson, hatalmas tiszteletet érzek az öreg, tanulatlan parasztember iránt, aki eme Istenhez méltó művet véghezvitte." 

The fun theory

A móka elmélet?

Ezt az akciót annak a gondolatnak szentelték, hogy valami egyszerű dolog - mint a móka - a legkönnyebb mód az emberek viselkedésének pozitív irányú megváltoztatására. Történjen ez magadért, a környezetért, vagy valami egészen másért - az egyetlen dolog, ami számít, hogy változtat a javulás irányába.

Bárki küldhetett be ötleteket, melyekből a kiválasztott legjobb megkapja a fun theory díjat.

Ez mellesleg nem kis összeg, 2500 € pénzjutalommal is jár.

thefuntheory.com

Íme néhány ötlet:

Piano Staircase

The World's deepest bin

Bottle Bank Arcade Machine

Powertopia
 


"We believe that the easiest way to change people's behaviour for the better is by making it fun to do. We call it The fun theory."

Earth Hour

Ma, 2010. március 27-én este 20.30-kor világszerte több millió ember készül lekapcsolni a lámpáit egy óra hosszáig.

A WWF - Earth Hour a remény és a tett egy inspiráló üzenete – egy globális demonstráció az éghajlatváltozásról.

WWF Earth Hour 2010 célja a világ embereinek egyesítése, demonstrálva az éghajlatváltozás miatti aggodalmukat. Az akció felhívja a világvezetők figyelmét, hogy a világ még mindig figyel, követi az eseményeket (2009-es Koppenhágai Klímacsúcs), és reméli, hogy sürgősen lépéseket tesznek a klímaváltozás leküzdése érdekében.

 
WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, amely jelenleg 96 országban tevékenykedik.

www.panda.org

 A tavalyi Earth Hour akció rendkívül sikeres volt, emberek millió vettek részt világszerte. 

"Idén márc. 27-én olyan neves látványosságok borulnak sötétbe, mint a római Trevi kút, a pekingi Tiltott Város, az Empire State Building New Yorkban, vagy a világ legnagyobb épülete, a dubai Burdzs Kalifa. A világ legjelentősebb gazdaságait és a legnagyobb fejlődő országait tömörítő G20 közül idén mindegyik ország a klímaakció mellé áll. Dél Afrikában pedig, ahol a FIFA Világbajnokságot is tartják, világító focimeccsel ünneplik a Föld Óráját."

Magyarországon az idei akcióhoz eddig 101 település csatlakozott.

--------

Az éghajlatváltozás az egyik legkomolyabb veszély, amellyel az emberiségnek és a természetnek szembe kell néznie, megelőzése (mérséklése) sürgős globális tetteket követel!

Hacsak nem akadályozzuk meg az átlaghőmérséklet 2°C-os emelkedését, szembe kell néznünk a bolygó természetes rendszereiben bekövetkező súlyos és visszafordíthatatlan változások kockázatával.

Lehetséges!

Vezető kutatások kimutatták, hogy még mindig lehetséges elkerülni a klímaváltozás legrosszabb hatásait, olyan intézkedésekkel, mint a zöld energiák minél gyorsabb elterjesztése és használata, és a trópusi esőerdők irtásának megállítása.

--------

Mutasd meg, hogy törődsz a klímaváltozással!

Kapcsolódj az akcióhoz - kapcsolj le!

.