Idén júniusban fesztiválturné indul, mely az ország több városát is érinti.
A rendezvénysorozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a lelki-erkölcsi értékek fontosságára. Minden helyszínen egész napos, zenés-táncos utcai felvonulásokat (Harináma) tartunk.
Időpontok és helyszínek:
1. Kaposvár (India Fesztivál)
2. Keszthely (India Fesztivál)
3-4. Pécs (Jún. 3. India Fesztivál)
5-6. Baja
7-9. Szeged (Június 9. India Fesztivál)
10-11. Dunaújváros (Június 11. India Fesztivál)
12-13. Kecskemét (Június 13. India Fesztivál)
15-16. Szolnok
17-18. Budapest
19-20. Eger (Június 20. India Fesztivál)
22-23. Miskolc
24-25. Debrecen (Június 25. India Fesztivál)
26-27. Békéscsaba
A dunaújvárosi program szervezésében személyesen is részt veszek, ezért a kiemelés.
Fesztivál helyszíne: Városháza tér.
A zenés-táncos programok mellett ínycsiklandó vegetáriánus ételeket is megkóstolhatnak az érdeklődők!
Természetesen a harináma a városban több helyen is meg fog fordulni. :)
Újra volt alkalmam benézni a Krisna-völgyben található tehenészetbe, ezúttal azonban idő hiányában csak egy gyors látogatásra futotta...
Krisna-völgy esetében nem egyszerű állattartásról beszélünk, hanem tehénvédelemről.
A két tevékenység között lényeges különbség van.
Az állattartás célja - mint ma szinte mindennek - a lehető legnagyobb profit elérése. Az állatok ebben a rendszerben gépies termelő egységekké válnak, életük a minél nagyobb mennyiségű termék előállításáról szól.
A tehénvédelem alapjaiban eltér ettől.
A termelés alappilléreit jelentő tehenek és ökrök a vegetáriánus közösség számára rendkívül fontosak. Az itt élők tisztelik ezeket az állatokat, hiszen tejükkel igen fontos táplálékhoz jutnak, munkaerejük segít a földművelésben, jó minőségű trágyájukat a kertészetben hasznosítják. Emellett különösen fontos szerepet kapnak a társadalomban. A völgyben élő jószágoknak mind külön nevük van, hiszen külön személyiséggel is rendelkeznek. Nem kihasználni szeretnék őket, hanem megfelelően gondoskodnak róluk, s elfogadják, amit kapnak tőlük. Anyaként tekintenek a tehenekre, és életük végéig felelősséget vállalnak értük.
A bikák helyzete a mai társadalomban eleve esélytelen, mindenképpen valamelyik húsboltban végzik. Ellenben a tehénvédelemben az ökrök szerepe is igen jelentős. A védikus kultúrában olyan a kapcsolat velük, mint az apával. Segítenek a földművelésben, szántanak, vetnek velük, vagy árut szállító szekerek elé fogják őket.
Amikor az állatok elérik azt a kort, nyugdíjazzák őket, majd természetes haláluk után elhamvasztják testüket.
A tehenészetben az ismertebb magyar tarka mellett más fajtákkal is találkozhatunk.
A zeburendkívüli hő- és szárazságtűrő állat, jellegzetes púpot visel a marján, amellyel jobban tudott alkalmazkodni a forró égövi környezethez, mint a többi szarvasmarha. Púpja, ugyanúgy zsírpúp, mint a tevéké. A többi ősi háziállat fajtákhoz hasonlóan kevésbé érzékenyek a betegségekre.
Fajta-átalakító keresztezések folynak a völgyben. A zebuk és a nyugati tehenek akadálytalanul keresztezhetőek, melynek során a zebu-gének a dominánsak, jó tulajdonságaikat tehát gyorsan örökítik.
A képen látható bocik már ilyen keresztezésből születtek. Lalita the youngest calf
