World on fire

Inspiráló beszéd... tulajdonképpen önmagunkról

Magyar felirat választható hozzá - bár közel sem az igazi.
Megnézem a youtube-on!

Graham Hill: Miért vagyok hétköznap vegetáriánus?

Baconos sajtburger és a világ

Cikk a time.com-ról: Hogyan táplálhatjuk a világot vegetáriánussá válással?

(Read the original post HERE!)

Nem eszem baconos sajtburgert. Körülbelül 3 évvel ezelőtt felhagytam a vörös- és disznóhús evéssel. Tesó, én amerikai vagyok, és hidd el, hogy szeretem a baconos sajtburgert.  De azon tökéletlen tervem részeként - miszerint megpróbálok tisztességes, erkölcsös életet élni –döntöttem, és többé már nem tudom lenyelni. Nem részesíthetem előnyben bizonyos típusú fehérjék ízének élvezését az éhező csecsemők és a globális felmelegedés elleni küzdelemmel szemben.

A környezetvédő mozgalmak egyik nagy hiányossága – és egyben az élelmiszer lobby sikere – hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy a baconos sajtburgernek bármi köze is van az éhező csecsemőkhöz vagy az éghajlatváltozáshoz. A hústermelés hihetetlenül energiaigényes. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a hústermelő ágazat az üvegházhatású gáz kibocsátás 18%-áért felelős – ez több a közlekedési szektor durván 14%-ánál. Mi több, minden évben hektárok milliói törlődnek az esőserdők területéből a szarvasmarha tenyésztők és a takarmányt szállítmányozók miatt, eltörölve a világ egyik legnagyobb „szénnyelőjét”, s tovább gyorsítva az éghajlatváltozást. A párhuzamos probléma, hogy a hústermelés szintén rendkívül energiapazarló. Sokkal több kalóriát etetünk meg a szarvasmarhákkal gabona formájában, mint amennyit a húsuk elfogyasztásából tudunk felhasználni. Egy olyan világban, ahol emberek százmilliói éheznek, kiraboljuk az ételt az éhező csecsemők szájából, s megetetjük vele kövér állatainkat.

Bárki, aki kételkedik a téma súlyosságát illetően, nem árt, ha eltölt néhány órát azon 21 tanulmányt összefogó gyűjtemény böngészésével, amelyet a napokban publikáltak a Philosophical Transactions of the Royal Society B különszámában. A Royal Society által publikált és a brit kormány vezető tudósa, John Beggington által felügyelt kiadvány a szóban forgó élelmiszer-biztonságot vizsgálja 2050-re – akkora, a föld lakossága előrejelzések szerint elérheti a 9 milliárdot, ami azt jelenti, hogy a globális élelmiszer ellátást akár 70%-al meg kell növelni a fokozott kereslet miatt. Nyilvánvalóan ez nem lehetséges, ha mind a 9 milliárd ember baconos sajtburgert akar enni.

Ez a speciális tanulmány különböző technológiai újításokat vizsgál, amelyek megbirkózhatnának az élelmiszerhiánnyal, beleértve a hús kéncsőben való termelésének lehetőségét, valamint a haszonállatoknak szükséges gyógyszerek szállítását nanotechnológia segítségével. Beszél az élelmiszer-hulladék csökkentésének fontosságáról is, különösen a fejlett országokban (ahol az ételünk egy harmadát eldobjuk). Számos tudós kifejezetten pozitív a tekintetben, hogy a globális élelmiszer-biztonság megvalósítható. A kérdés rámutat arra is, hogy lesz néhány előnye a globális felmelegedésnek az élelmiszertermelés tekintetében: a levegő extra szén-dioxid tartalma valójában segít növelni a hozamot, és csökkenteni a vízfogyasztást – állítja a brit mezőgazdasági kutatóközpont egy kutatócsoportja által készített tanulmány. A Guardian egy jó összefoglalót kínál erről az egész kiadványról.

Kétségtelen, hogy a világ etetésének feladata és az éghajlatváltozás elleni küzdelem segítené, hogy az emberek olyan szerencsések legyenek, hogy megengedhetik maguknak a húsevést, ahelyett, hogy abbahagyják azt. 2008-ban Rajendra Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének elnöke azt javasolta, hogy a leghasznosabb dolog, amit egy átlagpolgár tehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ha vegetáriánussá válik. De még a hús csökkentése is hasznos lehet: Belgiumban, a flamand Gent városa kijelölte a csütörtököt, mint „Veggiedag” – Vegetáriánus nap – mikor is minden iskolában és középületben húsmentes ételt szolgálnak fel, és ösztönzi a polgárokat a vegetáriánus életmódra azáltal, hogy vegetárinus éttermeket támogat, és tanácsot ad, hogyan lehet követni ezt a növényevő diétát.

Talán itt az idő, hogy Ön is kövesse Gent felvilágosult polgárainak példáját! Lev Grossman a TIME magazintól arról ír, hogy Jonathan Franzen novellaíró szerint az amerikaiak jól tennék, ha koncepciójukat igazítanák a szabadság koncepciójához. A kényszer valójában felszabadító lehet – állítja Franzen. Tudom, hogy mire gondol. Mikor abbahagytam a húsevést, mentesnek éreztem magam annak bűnétől.  Szabad választásom korlátozásával még szabadabbnak éreztem magam. Tehát az önzetlenség, bizonyos értelemben lehet öncélú és felszabadító. Ez csupán ösztönzők sora, amit még a legrámenősebb, hússzerető amerikaiak is értékelhetnek. (Tesó, azért hiányolom a baconos sajtburgert...)

Húsevés nélkül az élet...

 
Érdekes cikk olvasható a NÉPSZABADSÁGONLINE-on húsevésről, vegetáriánizmusról, állattenyésztésről, s ezek környezetre gyakorolt hatásáról... pro és kontra.

A cikk ITT található!

..

Komposztálás, avagy kerti hulladékból fekete arany

Lenyírt fű, konyhai hulladék és lehullott levelek hasznosításával nagyszerű szerves trágyát készíthetünk kertünk vagy pázsitunk számára - ráadásul teljesen ingyen.

A természetben nem létezik olyan, hogy szemét. Levelek, gallyak, és különböző növényi darabok hullanak a földre, ahol aztán a mikroorganizmusok lebontják őket, tápanyagaik a talajba kerülve újrahasznosulnak, hogy a növények egy másik nemzedékét táplálják.

Te is utánozhatod ezt a elegáns ciklust azáltal, hogy kerti hulladékodat mulcsként felhasználod, vagy komposztálod. Ezáltal értékes természeti kincseket tarthatsz távol a szemétlerakóktól, ahol csak fokoznák az üvegházhatású metán termelődését. Emellett a kész komposzttal költségeket takaríthatsz meg, valamint a növényeid is egészségesebbek lesznek! A növények sokkal könnyebben tudják felvenni a komposztban található természetes nitrogént, mint a műtrágyákban lévő szintetikus változatát.

Így készül a komposzt...

Hogy sikeresen végezhessék munkájukat, a gombák és baktériumok "mikrocsordájának", amik "megemésztik" a növényi hulladékot, szükségük van levegőre, vízre, kiegyensúlyozott tápanyagra és megfelelő hőmérsékletre.

A megfelelő mennyiségű levegő biztosítása igen egyszerű, csupán lazán kell komposztodat "becsomagolni".
A víz egyenletességét már nehezebben lehet fenntartani. A halomnak nyirkosnak kell lennie, de nem nedvesnek - akár egy kicsavart szivacs. Olykor hozzá kell adni némi vizet, olykor le kell fedni, hogy távol tartsd az esőtől. Ne aggódj, ha ez nem megy mindig a legjobban! A mikrocsorda megbocsájt neked, s azonnal munkának lát, hogy egyensúlyba hozza a dolgokat.

A mikrocsorda kedvenc rágni valója 3/4 rész száraz barna és 1/4 rész nedves zöld anyag kombinációjából áll. Nem kell szigorúan venni ezeket a mennyiségeket, s minden alkalommal a 2 rész kombinációját hozzáadni a komposzthoz. Az egyensúly a hetek folyamán kell, hogy kialakuljon.

A barna rész száraz leveleket, halott gyomokat és növényeket, szalmát, szénát, faforgácsot, fűrészport, kávézaccot és filtert, szakadt/összetépett kartonpapírt, újságot vagy más fénytelen papírt, zsebkendőt, nem viasz bevonatú papírtányérokat, és hasonlókat tartalmazhat.

A zöld részt friss növényi anyagokból, levelekből, frissen nyírt fűből valamint konyhai hulladékokból/maradékokból állíthatjuk össze. Kerüljük a húst, a zsírt és a növényi olajokat! Nyomokban még rendben van, de nagyobb mennyiségben nem fog lebomlani, és a nemkívánatos dögevőket is odavonzza.

Nagyjából lapítsuk le a halom tetejét minden alkalommal, mikor hozzáadunk valamit, hogy a következő adagoknak legyen min "megülniük". Pótoljuk a vizet, ha száraz a komposzt. Vágjuk fel a nagyobb darabokat, és nyomkodjuk beljebb a nedvesebb részeket, amik esetleg vonzhatnak rovarokat vagy állatkákat. Váltakoztasd a barna és zöld rétegeket (kb. 3-5 cm vastag), vagy keverd őket össze, ahogy hozzáteszed.

Ahogy a mikrocsorda hozzálát a munkának, hő termelődik, ami azt jelenti, hogy a folyamat működik. Egy aktív halom közepe érintésre forró, s hűvös reggeleken láthatóan gőzölög. Hidegebb időben az aktivitás csökken, a fagypont alatti hőmérséklet pedig teljesen leállítja a folyamatot. Azonban fenntarthatod a folyamatot tél idején is a komposzt védett helyre költöztetésével, oldalainak szigetelésével, vagy egy fekete ponyva ráterítésével.

 
Hol tárold?

Egyszerűen csak felhalmozhatod az anyagokat egy félreeső helyen, nagyjából 1 méterre mindentől (kerüld közvetlenül olyan tárgyak mellé helyezni, amiket nem akarsz, hogy rothadásnak induljanak, mint pl. a házad vagy más fa szerkezetek). Tárolhatod komposztodat egy kör alakú drótkerítés-ketrecben is, amely szabadon hagyja áramlani a levegőt ki és be. Kisebb udvarral rendelkezők és kevesebb anyagot komposztálni vágyók elkészíthetik saját komposztládájukat egy kb. 200 literes tartályból, vagy egy nagy műanyag szemetesvödörből is. Ez esetben a láda felétől a 3/4-ig 2-3 centiméterenként lyukakat kell fúrni.

A mikrocsordának nagyjából 6 hónap alatt kell elvégeznie a munkáját, de ez rendkívül sok tényezőtől függ.
Hosszú távon a legegyszerűbb 2 halmot/vödröt fenntartani. Ha ez egyik megtelik, hagyd magára, és tedd az új anyagokat a másikba. Egy kis szerencsével az első komposzt éppen akkor lesz kész, mikor kellene a terület az újabb készítéséhez. A komposztod akkor van kész, mikor az eredeti összetevőkből kevés, vagy semennyi sem azonosítható, s omladozó talajhoz hasonlít enyhe fás illattal.

Hibaelhárítás

A komposztom büdös. A komposztnak enyhe fás illatúnak kell lennie, de ha rossz szaga van, akkor valami nincs egyensúlyban. Talán túl sok zöldet, s kevés barna részt tettél bele, vagy túl sok vizet tartalmaz. Keverj bele több barnát (összetépett újságpapírt, száraz leveleket), és fedd le a tetejét, hogy még több esőt távol tarts, valamint engedd, hogy a levegő szabadon mozogjon, s a felesleges víz eltávozzon. A jövőben hagyd egy kicsit kiszáradni a zöld anyagokat, mielőtt hozzáadod, s terítsd szét vékony rétegben a halmon.

Nem történik semmi. Talán túl sok a barna rész a zöldhöz képest, és/vagy nem eléggé nyirkos. Pótold a vizet, ha a keverék száraz, s szorosan fedd be a halmot, hogy benntartsd a nedvességet. A komposzt átforgatása felgyorsítja a folyamatokat (és segít kiszárítani a halmot, ha esetleg rossz szaga van). Ez nem szükséges, de ha sietsz, forgasd meg hetente egyszer egy kerti villával vagy vasvillával. Próbáld meg a legkevésbé lebomlott anyagokat a halom közepén tartani, ha tudod.

Dolgok, amiket NE tegyél a komposztba:

- nagy rönköket, nagy fadarabokat (túl lassan bomlanak le)
- húst, zsírt vagy növényi olajokat
- "komposztálható" vagy bio műanyagokat (valószínűleg nem fognak lebomlani egy hátsókerti komposztban)
- macska, kutya vagy emberi ürüléket
- gyomirtóval kezelt pázsitból származó fűt (néhány vegyszer a kész komposztban is még aktív lehet!) vagy préselt fát
- kimagosodott gyomokat, vagy olyan gyomok gyökereit, amik a föld alatt terjeszkednek
- citrusféléket

rodale

Tölts le egy egyszerű, képes útmutatót, amit akár a falra is kifüggeszthetsz!

What's "organic" about organic?

Gyors látogatás a tehenészetben

Újra volt alkalmam benézni a Krisna-völgyben található tehenészetbe, ezúttal azonban idő hiányában csak egy gyors látogatásra futotta...

Krisna-völgy esetében nem egyszerű állattartásról beszélünk, hanem tehénvédelemről.

A két tevékenység között lényeges különbség van.

Az állattartás célja - mint ma szinte mindennek - a lehető legnagyobb profit elérése. Az állatok ebben a rendszerben gépies termelő egységekké válnak, életük a minél nagyobb mennyiségű termék előállításáról szól.

A tehénvédelem alapjaiban eltér ettől.

A termelés alappilléreit jelentő tehenek és ökrök a vegetáriánus közösség számára rendkívül fontosak. Az itt élők tisztelik ezeket az állatokat, hiszen tejükkel igen fontos táplálékhoz jutnak, munkaerejük segít a földművelésben, jó minőségű trágyájukat a kertészetben hasznosítják. Emellett különösen fontos szerepet kapnak a társadalomban. A völgyben élő jószágoknak mind külön nevük van, hiszen külön személyiséggel is rendelkeznek. Nem kihasználni szeretnék őket, hanem megfelelően gondoskodnak róluk, s elfogadják, amit kapnak tőlük. Anyaként tekintenek a tehenekre, és életük végéig felelősséget vállalnak értük.

A bikák helyzete a mai társadalomban eleve esélytelen, mindenképpen valamelyik húsboltban végzik. Ellenben a tehénvédelemben az ökrök szerepe is igen jelentős. A védikus kultúrában olyan a kapcsolat velük, mint az apával. Segítenek a földművelésben, szántanak, vetnek velük, vagy árut szállító szekerek elé fogják őket.

Amikor az állatok elérik azt a kort, nyugdíjazzák őket, majd természetes haláluk után elhamvasztják testüket.

A tehenészetben az ismertebb magyar tarka mellett más fajtákkal is találkozhatunk.

 A zebu rendkívüli hő- és szárazságtűrő állat, jellegzetes púpot visel a marján, amellyel jobban tudott alkalmazkodni a forró égövi környezethez, mint a többi szarvasmarha. Púpja, ugyanúgy zsírpúp, mint a tevéké. A többi ősi háziállat fajtákhoz hasonlóan kevésbé érzékenyek a betegségekre.

Fajta-átalakító keresztezések folynak a völgyben. A zebuk és a nyugati tehenek akadálytalanul keresztezhetőek, melynek során a zebu-gének a dominánsak, jó tulajdonságaikat tehát gyorsan örökítik.

A képen látható bocik már ilyen keresztezésből születtek.
  
Lalita the youngest calf