Oldalak

2011. április 14., csütörtök

Tanult tehetetlenség


Az amerikai pszichológus, Martin Seligman alapítványa 1967-ben kezdte meg kutatásait a Pennsylvaniai Egyetemen a „tanult tehetetlenség” elméletével kapcsolatban.

Egy embernek képesnek kell lennie arra, hogy kilépjen egy  megromlott kapcsolatból, vagy egy stresszes munkából. Ez a pszichés állapot, az úgynevezett tanult tehetetlenség azonban azt okozhatja, hogy az ember teljesen tehetetlennek érzi magát ahhoz, hogy változtasson saját körülményein a jobb érdekében. 

A tanult tehetetlenséget egy olyan mechanizmusként lehet tekintetni, amit az emberek a nehéz vagy sértő körülmények túlélésére használnak.

A bántalmazott gyermek, vagy házastárs megtanul passzív maradni, és megfelelni a bántalmazójának, mivel a harc vagy a menekülés eredménytelennek mutatkozik.

A tanult tehetetlenség eredménye, hogy a jól nevelt viselkedés egy rendszerbe lesz zárva. A rendszer lehet egy család, egy közösség, egy kultúra, egy hagyomány, egy szakma, illetve egy intézmény.

Kezdetben a rendszer egy adott célért alakul ki. De ahogy a rendszer fejlődik, egyre inkább a hiedelmek, perspektívák, tabuk köré szerveződik, amelyek a rendszer folytatását szolgálják.

Az eredeti cél tudatossága elhalványul, és a rendszer elkezd automatikusan működni. Elmeszesedik.

Egyes szakértők szerint a tanult tehetetlenség tovább terjedhet megfigyelés útján, ahogy egy lány is látja, hogy bántalmazott anyja passzívan engedelmeskedik férje parancsainak.  A lány elkezdi a társítani a passzivitást és az alacsony önbecsülést a „normális” házassággal, ami a tanult tehetetlenség fennmaradásához vezet.

A tanult tehetetlenség megnyilvánulása a gyermekek elhanyagolása: mikor a szülők képtelenek megállítani a csecsemőt a sírásban, akkor egyszerűen feladják, hogy bármit is tegyenek a gyerekkel.

Egy másik példája a tanult tehetetlenségnek a magánnyal és félénkséggel együtt járó társadalmi beállítás. Azok, akik rendkívül félénkek, passzívak, nyugtalanok vagy depresszívek, megtanulhatják a tanult tehetetlenséget, stabil magyarázatként a kellemetlen társadalmi tapasztalataikra. 

A harmadik példa az öregedés, az idősek tanult tehetetlenségét okozhatja, hogy nincs irányításuk a barátok és családtagok elvesztése felett, elvesztik a munkájukat, a jövedelmüket, megöregszenek, elgyengülnek és így tovább.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése