2010. május 27., csütörtök

Spárga és a vizelet


Tegnap írtam, hogy főztem spárgakrémlevest.

Este változásokat észleltem a mosdóban, a vizeletemmel kapcsolatban.

Megváltozott a szaga. Nem kellemetlen, hanem új, szokatlan irányban.

Én általában ha vmi változást tapasztalok, mindig utánanézek a neten. Így tettem most is, s hossza keresgetés után nem várt eredményre jutottam.

Ételek is megváltoztathatják a vizelet szagát. A spárga az egyik legmarkánsabb ebből a szempontból. A benne lévő kéntartalmú vegyület, a metil-merkaptán az oka (ugyanez van a fokhagymában is). Amikor spárgaevés után furcsa szagot érzünk vizeléskor, az azt jelenti, hogy rendelkezünk egy, a merkaptán lebontását szabályozó génnel. Ez a gén egy enzimet termel, az végzi a tulajdonképpeni lebontást. Nem mindenkinél van jelen.

Sejtettem én, hogy a spárga lehet az oka, mivel a spárgaevésen kívül semmi más változás nem történt az életemben, ami ezt az újdonságot eredményezhette volna. De ki gondolta volna?

Mivel rendkívül érdekesnek találtam a témát, kicsit utánajártam még...


Kémiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a spárgában található metil-merkaptán nevű kénvegyület az elsődleges felelős az átható szagért. Metil-merkaptán fellelhető még a záptojásban, hagymában, fokhagymában valamint a görények bűzös mirigyváladékában is.

A metil-merkaptán és egyéb kéntartalmú vegyületek enzimatikus bontása során keletkező anyagcseretermékek, így gyaníthatóan az S-metil-tioakrilát, az S-metil-3-(metiltio)tiopropionát valamint a dimetil-szulfid és egyéb kis vegyületek megjelennek a vizeletben, és nehezen feledhető szagot kölcsönöznek neki.

Az enzimatikus reakció és a kiválasztódás gyorsan lejátszódik: sokszor már negyedórával a spárgafogyasztás után érezni a vizelet megváltozott szagát.

Nem minden embernél lép azonban fel ez a reakció. Kimutatták, hogy egyetlen gén működésén múlik az, hogy valakinek spárga hatására szagos lesz-e a vizelete vagy sem. Különböző népcsoportokban eltérő ennek a génnek és az általa kódolt enzimnek a jelenléte; így egy brit lakosok bevonásával végzett vizsgálatban az alanyok mindössze 46 százalékánál jelent meg a szag a vizeletben, míg a franciákat vizsgáló tanulmány 100 százalékos eredményt hozott. Akinek tehát a szervezetében nem működik a spárga kénvegyületeit bontó enzim, annak nem lesz rémes szagú a vizelete spárgaevés után.

Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy genetikailag meghatározott az is, hogy valaki érzi-e egyáltalán ezt a szagot. Itt is egyetlen génre vezethető vissza a jelenség: ha valakinél ez a gén nem működik, még akkor sem fogja érzékelni a kénes bűzt spárgaevés után, ha a kénvegyületeket bontó enzim hibátlanul funkcionál (mások természetesen büdösnek tartják majd a vizeletét).

Fontos, hogy a fent említett két gén és enzim jelenléte illetve hiánya semmilyen hatást nem gyakorol az egészségünkre; akár működnek, akár nem, ugyanolyanok az életkilátásaink.

A vizelet szagosítása ellenére a spárga fogyasztása nagyon is ajánlott: nagy koncentrációban tartalmaz fólsavat, gazdag rostokban, káliumban, tiaminban, A-, C- illetve B6-vitaminban és glutationban, kiváló antioxidáns hatású, kifejezetten egészséges zöldség.

Tehát kedves spárgafogyasztók, ha hasonló "tüneteket" tapasztalnak, már tudjuk a miértjét...

Vidrakölyök úszóleckéje



Ford.:
Tudtad, hogy a vidráknak meg kell tanítani, hogyan ússzanak?
A mamának meg kell tanítania kicsinyeit, hogy hogyan mozogjanak olyan otthonosan a vízben, mint a szárazföldön.
Körülbelül 30 napos korukra a vidra kölykök elég erősek ahhoz, hogy megkezdjék úszóleckéiket...
Ámbár sokszor nem a leglelkesebb tanulók. :)
Az anya egyenként tanítja a kicsiket - ezáltal teljes figyelemmel tud fókuszálni minden kölyökre és minden leckére.
Lépésenként oktat ... először megtanítja őket a víz felszínén maradni...
A lebegés után jön az úszás...
Ahogy a kölyök már magabiztosan úszik, a mama megtanítja őket merülni és a víz alatt mozogni.
Ezután jön, hogyan szárítkozzanak meg és maradjanak melegen, miután megmártóztak a vízben.
Mikor véget ért az óra, a vidramama visszaviszi a kicsit az odúba, ahol megkapja a megérdemelt pihenést, és azonnal elszundikál.
Hamarosan a kölykök magabiztos úszók lesznek, jó úton ahhoz, hogy profivá váljanak...mint minden vidra.

2010. május 26., szerda

Spárgakrémleves

Ma voltam a piacon, s mivel itt a spárgaszezon - sőt, lassan vége is - gondoltam magamhoz veszek 1-2 csomagot, és főzök belőle...mondjuk egy spárgakrémlevest.

Hozzávalók:
2 csomag fehér spárga (1 kg)
2 dl tejszín 
3 kk só
1 ek cukor
olaj
1 kk asafoetida
feketebors
1/2 kk szerecsendió
pirított mandula


A fehér spárgákat meghámozzuk, fás végüket levágjuk. (Amennyiben zöld spárgánk van, nem szükséges hámozni.) Megmossuk, 1-2 cm-es darabokra vágjuk, majd 1,5 l vízben feltesszük főni. Kb. 15 perc múlva meg is puhul. Ekkor levesszük a tűzről és összeturmixoljuk.
Egy kis fazékban felhevítjük az olajat, rászórjuk az asafoetidát, kis lángon kicsit megpirítjuk. Mikor már érezzük az illatát, hozzáadjuk a spárgakrémet, a szerecsendiót, borsot és a tejszínt, majd összeforraljuk.

Pirított mandulaforgáccsal és/vagy reszelt sajttal kínáljuk!




Fehér spárga vásárlásánál figyeljünk, hogy a zöldség egyenes, zsenge és fehér legyen. Elszíneződött (sárgás), fás spárgát ne vegyünk meg!

2010. május 19., szerda

INDIA FESZTIVÁL

Idén júniusban fesztiválturné indul, mely az ország több városát is érinti.
A rendezvénysorozat célja, hogy felhívjuk a figyelmet a lelki-erkölcsi értékek fontosságára. Minden helyszínen egész napos, zenés-táncos utcai felvonulásokat (Harináma) tartunk.



Időpontok és helyszínek:
1. Kaposvár (India Fesztivál)
2. Keszthely (India Fesztivál)
3-4. Pécs (Jún. 3. India Fesztivál)
5-6. Baja
7-9. Szeged (Június 9. India Fesztivál)
10-11. Dunaújváros (Június 11. India Fesztivál)
12-13. Kecskemét (Június 13. India Fesztivál)
15-16. Szolnok
17-18. Budapest
19-20. Eger (Június 20. India Fesztivál)
22-23. Miskolc
24-25. Debrecen (Június 25. India Fesztivál)
26-27. Békéscsaba

A dunaújvárosi program szervezésében személyesen is részt veszek, ezért a kiemelés.
Fesztivál helyszíne: Városháza tér.
A zenés-táncos programok mellett ínycsiklandó vegetáriánus ételeket is megkóstolhatnak az érdeklődők!
Természetesen a harináma a városban több helyen is meg fog fordulni. :)

Érdeklődni lehet:
krisnavolgy.hu/india-fesztival
e-mail: harinama@1108.cc
Tel.: 30/528-1312
Dunaújvárosi fesztivál:
e-mail: syama.dunaujvaros@gmail.com
Tel.: 20/970-7639

Szeretettel várunk Mindenkit!

2010. május 9., vasárnap

Tanulni való?

Holnap vizsgázom Állattenyésztési- és állategészségügyi szakigazgatásból.

Azon ritka órák közé tartozott, amit nem igazán látogattam, ugyanis az állatokról nem olyan aspektusban volt szó, mint amit én képes vagyok eltűrni. Tehát a kellemetlenségek elkerülése végett, nagyrészt kimaradt az életemből ez a tantárgy. Természetesen a tudásunkról számot kell adni, eljött a vizsga ideje, így kénytelen vagyok átrágni magam az anyagon.

Szeretnék megosztani a kedves Olvasókkal néhány részt, hogy betekinthessenek kicsit, mit jelent a mai világban egy állat.

Élet kioltása
•Állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani tilos.
•Elfogadható ok = élelmezési cél, prémtermelés, állományszabályozás, gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertőzésveszély, kártevőirtás.
•Elfogadható körülmény = másként el nem hárítható támadás, tudományos kutatás.
•Élet kioltása csak kábítás után történhet.
•Kivétel: gerinctelen állat, háztartásban levágott nyúl, baromfi, szükséghelyzet, külön szabályban megállapított esetek.

Elfogadható ok? Élelmezési cél, prémtermelés, tudományos kutatás, ...? Elfogadható??

•Az állatokat a vágóhídra érkezéstől levágásukig (kirakodás, elszállásolás, mozgatás, féken tartás, kábítás, elvéreztetés) minden elkerülhető félelemtől, fájdalomtól, szenvedéstől meg kell kímélni. (vágóhídra érkezés után meg kell itatni, elszállásolni, 8 óránként etetni).

Senki ne akadjon fent olyasmiken, mint mondjuk az elvéreztetés. Az állatok rendesen kapnak inni, el vannak szállásolva, 8 óránként élelmet kapnak, tehát köszönik, nagyon jól érzik magukat a vágóhídon. Ráadásul leölés előtt még el is kábítják őket. Na nézzük, mit jelent ez:

Kábítás
•Csak engedélyezett módszer alkalmazható (rögzített závárzatú pisztoly, gépi agyrázkódás előidézése, elektronarkózis, szén-dioxid gáz).
•Rituális vágás: kábítás nélkül, csak a hatósági állatorvos felügyelete mellett, gyors kivérzést eredményező módszerrel.

Akit még részletesebben érdekelnek ezek a módszerek, annak itt egy link!

Leölés
•Leölés = az állat életének kioltása elvéreztetés nélkül
•Csak engedélyezett módszer alkalmazható (szabad golyós puska vagy pisztoly, elektromos áram, szén-dioxid-, szén-monoxid-, kloroform-gáz, nyakcsigolyák kificamítása, vákuumkamra, altatószer túladagolás, lefejezés, gyors halált okozó mechanikus berendezés).

Széles a skála, lehet csemegézni!


Állatkísérlet célja
•Ember, állatok vagy növények
•-betegségeinek, kóros egészségi állapotának, rendellenességeinek elkerülése, megelőzése, felismerése és gyógyítása,
•-élettani állapotának feltárása, szabályozása vagy módosítása érdekében gyógyszerek, élelmiszerek fejlesztése, termelése, minősítése, hatékonyságának és ártalmatlanságának vizsgálata.

Tolltépés
•Az időpontot az áeügyi hatóságnak előre be kell jelenteni, próbatépést végezni. Csak kellő tapasztalattal rendelkezők végezhetik. Meghatározott a minimális külső hőmérséklet, előtte megnövelt takarmányadag.

Tömés
•Liba és kacsa. Meghatározott a minimális életkor és testtömeg. Képzett személy végezheti, engedélyezett technológiával, ellenőrzött takarmánnyal, kíméletesen.

Kíméletes libatömés? Hmm...erről még nem hallottam...

Állattenyésztési igazgatás1993. évi CXIV. Tv.
•Egypatások, kérődzők és sertés utódainak előállítására csak olyan apaállat használható fel, amelyet elismert tenyésztői szervezet a tenyésztési programjában apaállatnak minősített.
•Spermát csak nyilvántartásba vett mesterséges termékenyítő állomás forgalmazhat származási igazolással.
•Petesejtet, embriót csak embrióátültető állomások és elismert tenyésztői szervezetek tagjai forgalmazhatnak származási igazolással.

Állati jogok?
•Ún. szabadságjogok: jog a fájdalom nélküli életre, táplálékra, ivóvízre, mozgásszabadságra, egészségügyi ellátásra.
•A jogok hangoztatásával az állatnak még nem lesz jobb – ezért az állatok jogairól beszélni badarság! (aminek nincs értelme, arról csak a hozzá nem értők beszélnek; gnú –krokodil „jogai”).

Ez szintén egy emelkedett gondolat, az állatok jogairól badarság beszélni!

Állatvédelem jogi szabályozásának hazai története
•1945 előtt helyhatósági rendeletek,
•Szabálysértési rendeletek (közbotrányokozás),
•Állatvédelmi törvény alkotásának ellenzői:
•-agrárlobbi,
•-volt NDK-s politika: az állatvédelem fasiszta ideológia

Remélem mindenki tisztázta most magában, hogy az állatvédelem fasiszta ideológia! És ezt komolyan is gondolták!

1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről
A törvény hatálya kiterjed:
•(1) b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra
•a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra
•a génbankként kezelt állatokra
•a géntechnológiával módosított gerinces állatokra
•valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra.

Állatkísérlet
•állat kísérleti vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely esetleg az állatnak fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozhat
•beleértve bármely olyan tevékenységet is a kísérlet során, amely állat születését eredményezi ilyen körülmények közé
•és amely az állat kísérletre való előkészítésével kezdődik, és akkor fejeződik be, amikor további megfigyelést már nem végeznek a kísérlet érdekében.
•az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából végzett altatást, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak.

Csak hogy tisztázzuk a fogalmat.

Azt hiszem ízelítőnek ennyi elég is, hogy belepillantsunk, korunkban milyen szerep jut az állatoknak.
Aki vizuálisabb típus, annak ajánlom az Earthlings című filmet, amely megtekinthető a videóknál.

2010. május 3., hétfő

Gondolatébresztő

Igaz, macskákat itt Európában nem fogyasztunk...
De megeszünk más állatokat (marhát, sertést, baromfit, birkát,...), melyek semmiben nem különböznek a macskáktól.




Ezt a videót azért linkelem be, hogy hátha meggyőz legalább 1 embert is arról, hogy igen is az állatoknak VAN LELKÜK! Ugyanúgy, mint nekünk, embereknek.
Éppen ezért is elfogyasztásuk igen súlyos kegyetlenség, főleg, hogy hús nélkül is teljesen egészséges (egészségesebb) életet élhetünk. A lakto-vegetáriánus táplálkozás az élet minden szakaszában (gyermekkor, terhesség, ...) megfelelő tápértékű.
Naponta több millió állatot mészárolunk le a vágóhidakon, de mi csak behunyjuk a szemünket, elfordítjuk a fejünket, és azt mondjuk: "Ne beszéljünk erről!", vagy "Igen is az emberi szervezetnek szüksége van húsra!", "Ha nem ennénk meg, nem is élt volna!".
Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal nyugtatgatjuk magunkat, miközben beleharapunk az éppen aktuális boci lábába, vagy malac oldalába, vagy csirke mellébe.
Mindenki hangoztatja, hogy a világ így sz*r meg úgy sz*r, kihasználjuk a bolygónkat, az állatokat, egymást...Az hogy mi magunk tegyünk a változásért, furcsa mód nem találjuk fontosnak.
Pedig a változás belülről indul. Változtass magadon, s megváltozik a világ!
S itt most meg kell említenem egy kedves barátomat, aki már több, mint 1 hónapja elhagyta a húst. Még nem sok idő, de valahol el kell kezdeni...És én nagyon büszke vagyok rá, mert nagyon jó úton jár.